A SZÉNRAJZ JELLENMZŐI
A szén az egyik legrégibb rajzeszköz. Ha képünkön vonalak és tónusok rendszerét akarjuk kialakítani, akkor ehhez a legjobb eszköz a szén. Mivel a festékpigmenteket nem kapcsolja össze erős kötőanyag, a szén, pittkréta, pasztell nagyon könnyen elmosható, elkenhető a papíron. Így lágy tónusokat állíthatunk elő. A szénport az ujjunkkal vagy papírzsebkendővel kenhetjük el . A hegyezett szénrúddal vonalakat is rajzolhatunk . Az elrontott képrészletek könnyen eltüntethetőek, a csillogó részletek, csúcsfények pedig szépen érzékeltethetőek a monopolradír segítségével. A technika talán egyetlen hátránya, hogy a szén könnyen elkenődik, ezért ha elkészült a kép a szenet rögzíteni, fixálni kell. Ehhez hajlakkot vagy fúvócsővel ellátott fixatív folyadékot használhatunk.
A TOLLRAJZ JELLEMZŐI
A golyóstoll talán a legelterjedtebb rajzeszköz, bár nem elsősorban rajzolásra használják, mivel alkalmatlan többféle vonal rajzolására. A golyóstoll ezért leginkább vázolóeszköz, gyors vázlatok készítéséhez tökéletes.
Az akril az egyik legfiatalabb festési technika, az 1920-as években fejlesztették ki Amerikában. Szükség volt külső, nagy falfelületek festésére alkalmas, gyorsan száradó, vízzel hígítható fedőfestékre, amely tartja a színét, nem oxidálóik és nem bomlik. Műgyantához adagoltak festékpigmentet és az így létrejött akril tökéletesen megfelelt az említett igényeknek. Kifejlesztése után nem csak falfestékként használták az anyagot, hanem pl. a ’60-as években a Pop-Art kedvelt technikája lett.
Dolgozhatunk vele lazúrosan, vékony, áttetsző rétegekben mint az akvarellel, vagy vastag, nagy színfoltokat festve, a fedőfesték jelleget kihasználva, mint az olajjal. Amíg a vastagon festett olajkép hetekig szárad, addig az akrilnak elég ehhez 10 perc. A festék rendkívül színtartó, száradás után is erős, intenzív színek maradnak.
Eszközök:
A felszerelés hasonló az olajfestéshez használt eszközökhöz. Több vizesedényre van szükség, mert a festék gyorsan szárad, ezért az ecseteket gyakran kell mosni. Ha beleszárad a festék, rugalmatlanná válik tőle az ecset. Műszálból készült ecsetet vagy sörte ecsetet használhatunk, valamint gömbölyű illetve lapos ecsetet. Az állati szőrből készült ecsetek könnyen tönkremennek.
Gyakoribb festékmárkák: Talens Rembrandt, Lukacryl, Lignitex és Magyarországon inkább a Pannoncolor. A festékből ne nyomjunk ki egyszerre sokat, mert nagyon gyorsan szárad.
Szükség lehet még: műanyag palettára, ragasztószalagra, rongyra, festőkésre, száradást lassító folyadékra.
Akrillal rengeteg féle alapra festhetünk: lenvászonra, olajkartonra, fára, papírra, vagy falra. A lenvásznat festés előtt akrilos alapozóval vonjuk be.
A ceruzarajz jellemzői
A grafitceruza a rajzolás legelterjedtebb eszköze. A középkorban rajzolásra, vázlatkészítésre ezüstvesszőt használtak, ami ónból és ólomból készült. Az első ceruzákat úgy készítették, hogy fabélbe töltötték a grafit és az agyag keverékét. Mai formája a XVIII. század óta létezik. A grafitbél puha, közepes keménységű vagy kemény lehet. Számozása szerint a 10H a legkeményebb, a 10B pedig a legpuhább. A közepes keménységű belet HB-vel jelölik. A keményebb ceruzák egy fajtáját F jelzéssel is árulják. Szürke színt adnak a H jelű ceruzák, telt sötétet pedig a B jelűek.
Változatos eszközökkel készíthetünk rajzokat. A grafitceruza mellett színes ceruzát, akvarell ceruzát, ( ez elmosható nyomot hagy), pasztell ceruzát használhatunk. Ezek mellett rajzolhatunk szénnel, krétával, tussal, golyóstollal is. A rajzeszközökön kívül szükség lehet hegyezőre, puha radírra, monopolradírra, csiszolópapírra, rajzkésre és fixatívra.